Megoldás a DLT-től

A XXI. század hegesztő célgépei

2011. november 02., szerda

Címkék: DLT gép hegesztés hegesztéstechnika

A keresett, egyedi terméket létrehozni és gyártani képes vállalkozások, vagy azok a gyártók, amelyek a piacon olyan terméket találnak, amelynek gyártását szeretnék elnyerni, versenyképességüket csak gépesítéssel tudják biztosítani. A garázsban hegesztők ideje már régen lejárt – mondja dr. Dulin László, a DLT Hegesztéstechnikai Kft. ügyvezetője, akit a hegesztés gépesítési lehetőségeiről és trendjeiről kérdeztünk.

  • Az ipar a gépesítést, automatizálást – hagyományos módon – a hatékonyság és költséghatékonyság szolgálatába állítja, valamint ezzel igyekszik kezelni az Európa-szerte egyre nagyobb gondot okozó szakemberhiányt is. Milyen a magyar ipar, illetve a magyar tulajdonú vállalkozások pozíciója ebben a versenyben?
  • Dulin László – Ma a magyar ipar tanúsított gyártóbázisain jól képzett, nemzetközi minősítésekkel rendelkező hegesztőmérnökök és hegesztő szakmérnökök garantálják az élvonalba tartozást. A gépesítés és robotizálás területén azonban nem állunk ilyen jól. A hazai ipar exportjának nagy részét adó – például autóipari – vállalatok gyártórendszerei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak, és viszonylag jól ellátott az őket kiszolgáló magyar tulajdonú beszállítói réteg is. Minden más terület sajnos áldozata annak a privatizációs politikának, amely hagyta az állami vállatokat önös érdekek érvényesítése mellett „átszervezni”. Iparágak tűntek el, a romokból lassan kiemelkedő és szerveződő vállalkozásoknak pedig nem volt lehetőségük tőkeigényes berendezéseket alkalmazni.

 

2002-ben, egy általunk végzett felmérés eredményei azt mutatták, hogy a nyugatról megvásárolt, és itthon üzembe helyezett lézervágó központok 70 százaléka, elhasználódott, környezetvédelmi okokból a nyugat-európai országokban már nem alkalmazható berendezés volt, amelyeknek a beszerzési és üzembe-helyezési/felújítási költsége összességében megközelítette egy akkor korszerűnek mondott berendezés árát. Az árkülönbséget azonban a kkv-k nem tudták megfizetni! Ezekben az években az egyik hegesztéstechnikai szakkiállításon több mint két tucat olyan cég állított ki, amely kizárólag hegesztőgépek forgalmazásával foglalkozott. Ebből azonban csak kettőhárom cég kínált a korszerű technikát. Az olcsó gépeket forgalmazó cégek azóta eltűntek, a szervizszolgáltatás megszűnt. Az árkülönbséget a kkv-k itt sem tudták megfizetni. Ezek a példák jól mutatják, hogy a többségében hátrányos helyzetből startoló cégek már indulásuk idején „beprogramozták” lehetőségeiket. Csak azok a cégek tudtak fejlődni és gépesíteni, amelyek egy modern menedzsment, és okos gazdálkodás mellett esetleg uniós támogatással is „gazdagodva” műszaki feltételeiket úgy alakították, hogy jól fizető, válságálló rendelésekhez juthattak. Ilyen cég kevés van, számuk jól tükröződik a GDP általuk megtermelt százalékában.

  • Magyarországon mi akadályozza leginkább a gépesítés magasabb fokú térhódítását?
  • A legerősebb fék a már említett tőkehiány, de sajnos nem ez az egyetlen. A szakértelemből ugyancsak komoly deficit van itthon, és – több évtizedes tapasztalatom alapján megítélve – külföldön is. Gondot jelent, hogy nem a műszaki szakemberek tárgyalnak a szállítókkal, hanem a kereskedők. A kelet és nyugat közti különbség hazánkban abban mutatkozik meg, hogy itthon rögtön az ár fontos, gyakran pedig döntő tényező is, az ajánlatok műszaki paraméterei azonban másodlagosak. Nyugaton a kereskedők a tárgyalások során hosszasan kérdeznek, összehasonlításokat, garanciákat, referenciákat kérnek, táblázatokat készítenek. Ha az adatok jók, akkor a tárgyalásokba bevonják a műszaki szakembereket, és ők – a műszakiak – döntenek. Ha a termék versenyképes, nem számít, vagy legalábbis egyre kevésbé számít az, hogy a szállító éppen magyar, vagy szlovák és nem német, vagy francia. Sőt a származási hely sem számít, ha például a magyar ajánlattevő már az adott országba exportált, és ott szervize is van. A hegesztésgépesítés területére vonatkoztatva ez a megállapítás itthon nem igaz. A kereskedő bizalmatlan, nem hiszi el az ajánlattevőnek, hogy annak terméke versenyképes. Gyakran még akkor sem, ha a hajtáslánc, vagy az ipari számítógép szinte minden esetben ugyanattól a gyártótól származik. A hazai szállító sokszor jelentős árelőnye sem fontos. Az ajánlattevő itthon műszaki szakemberrel gyakran nem is találkozik. Ez gond, a gépesített hegesztés elterjedésének hiányáért azonban nem a kereskedőket kell „okolni”. A probléma gyökere mélyebben van: gépesíteni csak olyan termék gyártását érdemes, amelynek valamennyi műszaki és gazdasági mutatója a gépesítést indokolja. A nagy darabszám nem elégséges feltétel. Egy okosan megtervezett robotos gyártócella a rugalmas gyártás feltételeit is (például párhuzamos termékgyártás, gyors átállási lehetőség) magában hordozza, nem csak a nagy szériák előállítására alkalmas. Az a gyártó, aki képes keresett, egyedi terméket létrehozni és gyártani, vagy az a gyártó, aki a piacon olyan terméket talál, amelynek gyártását meg akarja szerezni, az versenyképességét csak gépesítéssel tudja biztosítani. A garázsban hegesztők ideje már régen lejárt. Magyarországon olyan gyártmánystruktúrák kialakítása a cél, amelyek az országot nem a kiszolgálók, hanem a kezdeményezők irányába mozdítja. Jobban oda kell figyelni azokra a – akár határon is átnyúló – klaszterekre, amelyek most bontogatják szárnyaikat, ahol pedig ilyen nincs, ott létre kell hozni azokat. Ki kell alakítani ezek összefüggő hálózatát, be kell vonni ezeket az uniós források ellenőrzött elosztási rendszerébe.
  • Az említett tőkehiány sok vállalkozást terel a használtgépbeszerzés, vagy a rendszerfelújítás felé. Megoldás lehet ez a hazai kkv-k számára?
  • A használtgép-piac kínálata óriási és első pillanatban vonzó. Elmondható azonban, hogy néhány ritka esetet kivéve – és természetesen a hegesztés/vágás gépesítésének szempontjait szem előtt tartva – a használtgép beszerzés hátrányos. A hegesztés és vágás gépesítésének lehetőségei és eszközei nagyon gyorsan fejlődnek. Az egy-két évvel ezelőtt vásárolt lézervágó központ ma nem tartozik a legtermelékenyebb lézervágó berendezések sorába. Az általam vezetett, 1995-ben kifejezetten a hegesztés és vágás gépesítésére létrehozott gépgyártó egyesülés termékei tíz év alatt nem csak a hegesztési eljárások fejlődése miatt változtak, hanem azok építőelemeinek (például szervo-hajtások) fejlődése miatt is. Ez idő alatt mi magunk is nagyon sokat fejlődtünk és fejlesztettünk, uniós források felhasználásával – termékeink javításának céljával – kutatási tevékenységet folytattunk.

 

  • A felhasználók választása részben a piac kínálati oldalának ösztönzésétől, hozzáértő magatartásától is függ. Ezt milyennek ítéli, és kihagyhatatlan kérdés: milyen minőségű, illetve mennyire bőséges a piaci kínálat? Jellemző-e itthon a távolkeleti és nyugati berendezések, kiegészítő eszközök közötti verseny, és mindebből mit tapasztalnak az alkalmazók?
  • A lehetőségek szinte korlátlanok. A hazai piacon jelen vannak a legnagyobb iparigáz-szolgáltatók, a hegesztőgép-kereskedők palettáján megtalálhatók a piacvezető cégek, és a leggyengébb termékeket forgalmazó cégek hegesztőgépei is, a hozaganyagokat forgalmazó cégek pedig a huzalok széles skáláját kínálják. A gázfelhasználóknak csak a speciális hegesztési feladatok esetében kell alkalmazástechnikai szakemberekkel konzultálniuk, majd védőgázt választaniuk. A hegesztőgépek kiválasztásához érdemes konzultálni, és alaposan megismerni a lehetőségeket. A huzalminőség nagy szórást mutat: ugyanazon gyártó ugyanazon termékét a forgalmazók sokféle csomagolásban kínálják. Összességében a kínálat csak látszólag színes, az árképzés nem egységes, sajnos nem mindig követi a termékek valódi értékét.

 

Tájékozatlan, a saját kínálatán kívül egyebet nem ismerő eladókkal is találkozhatunk, akik természetesen a sajátjukat tartják a legjobbnak. Ugyanakkor elérhetők a valóban kiemelkedő színvonalat képviselők is, valamint vannak a még minőséget képviselő, de nem piacvezető cégek termékeitkínálók. Vannak cégek, amelyek területi képviselői képzettek, a kiváló alkatrészellátásról személyesen gondoskodnak, szerviz-technikusaik időben érkeznek, és biztos kézzel hárítják el a hibát. Drágábbak?  Igen, de a piacvezető hegesztő-áramforrások beépített tulajdonságai az olcsóbb gépek esetében elérhetetlenek, ez utóbbiak sokoldalú felhasználhatósága csak papíron létezik. A piacvezető hegesztőgépek üzembiztossága olyan, hogy további költséget csak a szerviz, és a kötelező vizsgálat jelent, emellett kisebb energiafelhasználásúak. Az olcsóbb gépekről ez nem mondható el. A távol-keleti termékek megítélése sem történhet érzelmi alapon. Úgy tudom, például koreai hozaganyag itthon nem kapható, ugyanakkor a legszélesebb felhasználói igényekre, a legjobbak közé tartozó termékeket gyártanak Dél-Koreában.

  • Van recept arra, hogy egy üzemnek mikor érdemes, vagy éppen nem érdemes a gépesítés, automatizálás felé mozdulni?
  • A legfontosabb, hogy a gépesítésre vonatkozó döntést már tervezéskor meg kell hozni. A hegesztés/vágás gépesítésének, illetve szükségességének határa és mértéke – beleértve a hegesztő készülékeket is – esetről-esetre elvégzendő, módszeres műszaki-, és költségelemzések eredményei alapján dönthető el. Hazai viszonyok között – sajnos – magas azon üzemeknek a száma, amelyek termékszerkezetüket és termelési volumenüket tekintve a közeljövőben nem fognak gépesíteni. Ott, ahol erre lehetőség látszik, célszerű, ha a cég a termékszerkezetet, az új termék fejlesztését, bevezetését, és a gépesítés lehetőségeit együtt vizsgálja, illetve tervezi, mert az utólagos megoldások – a gépesített gyártás területi és infrastrukturális igényeinek megváltozása – meglepetéseket okozhatnak. Vannak természetesen esetek, amikor az elemzés előre nem végezhető el. Mindkét változatra vonatkozóan azonban elmondható, hogy a cégek alkalmazottai – függetlenül a végzettségüktől – nem rendelkeznek azokkal a tapasztalatokkal, amelyek alapján az elemzést el tudnákvégezni. Nem elméleti ismeretek hiányáról beszélek, mert ennek felmérésére alig van lehetőség, hanem arról, hogy a munkában részvevőknek olyan feladatot kell megoldaniuk, amiről – mondjuk ki – fogalmuk sincs. Itthon negyven év alatt egyetlen esettel találkoztam, amikor a cégvezető a cég szakmai profiljához rendelendő hegesztési feladatok gépesítését külső szakemberre bízta. A kínálati oldal szerepét vizsgálva elmondható – és ezt az ajánlatkérőknek tudomásul kell venniük, a képviseleti cégeknek alapvető érdekük az, hogy azt adják el, amit képviselnek, és amihez értenek. A keresleti és kínálati oldal elvárásai és elképzelései nagyon sok esetben nem egyeznek. A megbízást tapasztalt, hazai referenciákkal rendelkező, a feladatot a tervezéstől a kulcsátadásig felvállaló, speciális garanciákra is hajlandó, egyedi céglépek gyártásában jártas partnernek célszerű adni. Ilyen nagyon kevés van, mert hiába a jó külföldi háttér, és jól csengő név, gyakran a hazai teljesítés feltételei nem adottak.

  • A hazai ipari vállalkozások kapcsán jegyezte meg, hogy helyzetük meglehetősen nehéz, hiszen a tőkehiány gyakorlatilag predesztinálja őket a hosszabb távon költségesebb, vagy kevésbé versenyképes megoldások alkalmazására. A kínálati oldalon milyen eséllyel szállnak versenybe a hazai tervezők, kivitelezők, komplett megoldásokat kínáló cégek?
  • Nem szabad kishitűnek lenni, ugyanakkor mindig reálisan kell szemlélni a helyzetet, ami pedig a legfontosabb: naprakész, egyre alaposabb tudással kell rendelkezni a rendszereket alkotó technológiák és berendezések esetében. Ha ez megvan, magyar cég is képes komoly, nem utolsó sorban szakmai szempontból is szép, kihívást jelentő feladatokat elnyerni. Saját házunk tájáról tudok példát hozni. A svájci Stadler Bussnang AG futott be egy magyarországi villamos motorvonat tenderen. A kiírás szerint a motorvonatok szállítása mellett létesítenie kellett egy, a vasúti járművek gyártásához részegységeket előállító gyárat is. A cég megépíttette Szolnokon az alumínium kocsiszekrény-gyártó bázisát. A kocsiszekrénygyártás a kocsinkénti varrattömeg, a mérettűrések miatti minimális deformációk tartása, és még számos tényező miatt elképzelhetetlen a hegesztés gépesítése nélkül. A gyártás beindításához tanúsítás, a tanúsításhoz a vasúti járműgyártókra vonatkozó előírások előkészítése és elkészítése, betartása és betartatása, a szériagyártáshoz gyártó rendszerek sora kellett. Mindez nagyon rövid idő alatt. A DLT Kft., megelőzve a svájci és német ajánlattevőket, az első szállítási periódusban elnyerte a fentieken kívül a gyártó rendszerek – a 140 méter hosszú felső-utazópálya, a három, 9 szabadságfokú, programozható, lézeres varratkeresővel szerelt hegesztő automata, a teljes technológia és a hegesztőkészülékek – szállításának jogát is. Azóta több hasonló, még nagyobb tendert nyertünk meg. Ez az eset több tanulsággal is szolgálhat. Az egyik az, hogy a hazai vállalatoknak (is) csak teljes technológiai rendszerek megajánlására képes cégekkel érdemes szerződniük. Elképzelhetetlen, hogy egy bonyolult technológiai rendszer egyes elemeit egymástól független, a teljes rendszert összességében nem ismerő tervezők, gyártók, technológusok szállítsák, és végső soron hiba nélkül teljesítsenek. A második az, hogy a manapság nagyon rövid szállítási határidők betartását az egymásra mutogatás nem segíti. A harmadik, talán a legfontosabb: a technológia minden részletére kiterjedő ismeretek nélkül – ami a szolnoki Stadler-üzem esetében a térbeli, és nagyméretű/ tömegű alumíniumszerkezetek gépesített gyártására és gyártó szerszámaira vonatkozik – jó berendezés nem tervezhető és szállítható. Ezek a megállapítások pedig a gépesített hegesztés minden területére vonatkoznak.
  • Melyek a legfontosabb, aktuális fejlesztési trendek a gépesíthető hegesztési eljárások területén?
  • Meglehetősen sok újdonság van. A hagyományos eljárásokkal összevetve, esetenként célszerű megvizsgálni, melyik eljárás alkalmazása célszerűbb. A fejlesztéseket hosszasan lehetne sorolni, de néhányat érdemes kiemelni. Ilyen például a hideghegesztés, vagy a hegesztés egyik-másik területe, ahol bizonyos lemezvastagságig sarokvarratok egy lépésben áthegeszthetők úgy, hogy a kialakult gyökoldali varrat is kifogástalan. Az iparban egyre nagyobb teret hódít magának a szilárdtest lézer, ugyanis ipari alkalmazása a korábbiakhoz képest nagyobb teljesítményű rendszerek építését tette lehetővé. A közel látható tartományba eső hullámhosszúságú lézersugár optikai eszközökkel (lencse, üvegkábel) nagy távolságra, veszteség nélkül elvezethető. A folyamatos, vagy impulzusüzemű lézerforrások többfunkciósak is lehetnek. Egyszerre, teljesítmény-megosztással, vagy anélkül, akár 4-6 kimenettel, több munkaállomásra kapcsolhatók, amelyek közül egyes munkahelyek hegesztenek, mások vágnak. A rendszer jól gépesíthető, robotizálható. A plazmaberendezések területén is gyakran olvashatunk újdonságokról. Magyarországi viszonyok között azonban nem a legdrágább, az élvonalbeli rendszerek elterjesztése a cél. Erre egész egyszerűen nincs fedezeti tőke. Most az a fontos, minél több hazai vállalkozás ismerje fel, az automatizálás, gépesítés, robotizálás mai állapotú berendezései összevetve a kézi hegesztéssel, számos előnyt biztosítanak. A hazai ipar egészét nézve pedig azt kell tudatosítani: az automatizált gyártórendszerek számának növekedése nélkül az ország a lemaradók közé kerülhet.

  • Saját tevékenységükben élnek az új technológiai megoldások adta lehetőségekkel?
  • Célgépeink a legkorszerűbb technikát képviselik, erről az érdeklődők weboldalunkon kaphatnak információkat. Mindig törekszünk arra, hogy megrendelőink pénzügyi lehetőségeihez képest a legjobb megoldást ajánljuk és szállítsuk. Sokrétűségünket saját kutatásaink, fejlesztő tevékenységünk és negyvenéves, itthon és külföldön szerzett szakmai tapasztalataink adják. Büszkék vagyunk arra, hogy itthon és Európa német nyelvű területein ismernek bennünket, és arra is, hogy a Magyarországon a legnagyobb cégek is célgépeink vásárlói között vannak, a fejlődésnek és fejlesztésnek aktív részesei vagyunk.

 

dltdulin@t-online.hu

www.dltkft.hu

 

 

 

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek