Elívelők

Egyre kevesebb itthon a képzett hegesztő

2012. október 11., csütörtök, 16:35

Címkék: hegesztés Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés

Ismert tény: évről-évre csökken a szakmát választó fiatalok aránya Magyarországon. A képzési lehetőségek átalakulásáról és a hegesztő szakma magyarországi megítéléséről Gayer Bélával, a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés igazgató-helyettesével beszélgettünk.

  • Hogyan alakult a szakma helyzete az előző évtizedekben, és mit hozott a rendszerváltás utáni időszak?
  • Gayer Béla – A hegesztő szakma évtizedek óta emberhiánnyal küzd, mert mindig nagy volt az ipari kereslet a jól képzett hegesztők iránt. A minősített hegesztőknek pedig soha nem jelentett problémát az elhelyezkedés. Abban az esetben, ha itthon már kevesebb volt a beruházás, külföldön keresték boldogulásukat a hegesztők. A rendszerváltás nem befolyásolta jelentősen a szakma megítélést, de természetesen, azóta több külföldi munkavállalási lehetőség kínálkozik.
  • Miből adódik a jelentős igény a hegesztők iránt? Van megfelelő utánpótlás?
  • A gépipar jelenleg is húzóágazat, amelynek része a kötéstechnológia, amelyben magas minőségű kötéseket kell készíteni a hegesztőknek. Általános jelenség, hogy egyes iparágak keletre települnek, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség. Mindez azt jelenti, hogy a magyar-országinál is alacsonyabb, pedig nálunk igen alacsony. A fejlett nyugati országok állampolgárai például 1:3, 1:4 arányban keresnek a hazai jövedelmi viszonyokat alapul véve. Keletről az alacsony munkabérű hegesztők nyugatra „vándorolnak” a jobb kereset reményében. Ebből adódik, hogy itthon hiány van a magyar állampolgárságú hegesztőkből. Új jelenség a szakmában, hogy a szabad piac alacsony munkabérű, keletről érkező – például kínai állampolgárságú – hegesztőkkel pótolja az igényeit.

 

  • Milyen mértékű problémát, veszteséget okoz az elvándorlás?
  • Annyival pontosítanám ezt a kérdést, hogy itt ideiglenes „elvándorlásról” beszélünk. Egy hegesztő Nyugat-Európában szabadon vállalhat munkát, és amíg megéri neki, addig ott is marad, utána azonban hazatér. Az az igény, hogy olyan magyar állampolgárságú hegesztők legyenek, akik minősített hegesztőkként munkát vállalhatnának Magyarországon, jelenleg hiú ábránd. A hegesztő szakma ugyanis szép, de nehéz. A fiatalok inkább informatikusnak képzelik el magukat, így az iskolák – ennek megfelelően – ezt a szakmát ajánlják nekik. Emellett szintén fontos szempont, hogy egy hegesztő képzése költségesebb, mint egy informatikusé. Véleményem szerint az úgynevezett „elvándorlást” nem kell megakadályozni, de mind az államnak, mind a nemzeti érzületű szakmának elő kell segítenie az itthon maradást.
  • Milyen a hazai szakma színvonala a nyugat-európaihoz vagy a környező országokban tapasztaltakhoz képest?
  • A szakma, mint említettem, nem vonzó, ugyanakkor a megbízható magyar hegesztők iránt igen nagy a kereslet a világ minden pontján, de leginkább Európában és a Közel-Keleten. A magyar munkavállalók előnye, hogy a nyugati állampolgárok nem szeretnek piszkos, nehéz körülmények között dolgozni. Ezt megteszi helyettük a külföldi munkavállaló a jobb kereset reményében. A környező országok – Ausztriát kivéve – hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok, mert ők is munkaerőt exportálnak.

 

  • Mennyit lehet keresni jelenleg ebben a szakmában?
  • A minősített hegesztő órabérben 10-15 eurót is kereshet. Magyarországon körülbelül 1500 forint az átlagos órabér.
  • Hol, illetve milyen szinteken lehet ma megtanulni a szakmát?
  • Egyre több intézményben van lehetőség az ismeretek elsajátításra. A magyar állami oktatásban úgynevezett szakiskolák kínálják ezt a képzést. Több mint száz intézményben folyik valamilyen állami képzés, de lehetőség van nemzetközi diplomák megszerzésére is. Meghatalmazott Nemzeti Oktató Intézményekben, amely intézmények a Nemzetközi Hegesztési Szövetség és az Európai Hegesztési Szövetség felhatalmazásai alapján, mérnök, technológus, specialista, kiemelt hegesztő, hegesztő és ellenőr, valamint tervező képzéseket végeznek. A megszerzett diplomákkal a világ minden pontján munkát vállalhatnak, mert egyenértékű diplomának számít a világ bármely pontján kiadottal.
  • Milyen minőségű a hazai képzés?Ki kontrollálja az oktatás színvonalát?
  • Az állami oktatás minősége nagyon leromlott a rendszerváltás óta, nincs igazi felelőse a követelmények ellenőrzésének, bár jogszabályok vannak, de nem a szakma ellenőrzi azokat, hanem állami hivatalnokok. A nemzetközi képzések szigorú akkreditációs, ellenőrzési feltételek között zajlanak, amelyeket a szakmai szövetségek végeznek. Az utóbbi rendszer pedig nagyon jól és hatékonyan működik.
  • Miért fontos a minősítés megszerzése?
  • A piac a minősített hegesztőket keresi, nemzetközi szabványok alapján. A „csak” szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők általában betanított munkát vállalhatnak, ami azt jelenti, hogy nyomástartó berendezéseken, hatósági átvételköteles szerkezeteken, az olaj, illetve vegyi iparban, nukleáris területen nem dolgozhatnak. Ott szigorú nemzetközi előírások, nemzetközi szabványok szerint kell dolgozni igen magas követelmények teljesítésével.

 

  • Az MHtE milyen lépéseket tesz ennek kapcsán?
  • A Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés gazdasági társaság, amely szolgáltatásokat nyújt, és nem kötelezettsége megoldani társadalmi feladatokat. A szakmában dolgozunk nagy ipari, oktatási háttérrel, ezért lehetőségeinkhez mérten több szakmai bizottságot működtetünk, szakmai folyóiratot adunk ki, konferenciákat és kiállításokat szervezünk, és nem utolsósorban minősített hegesztők vizsgáztatását és tanúsítását végezzük akkreditált alapon. A Magyar Hegesztőminősítő Testület operatív szervezetét és a nemzeti és európai szövetségek felhatalmazása alapján a Meghatalmazott Nemzeti Testületet működtetjük. Az utóbbi szervezet diplomák kiadására jogosított. Több olyan nemzetközi projektben is részt vállalunk, amelyek a fiatalokat motiválnák a hegesztő szakma választására, illetve a már hegesztőként dolgozók ergonómiai körülményeit javítaná. Tehát igyekszünk megfelelni mind a szakma, mind a gazdaság követelményeinek.
  • Milyen továbbképzési lehetőségek vannak jelenleg Magyarországon?
  • A hegesztő szakmunkás lehet minősített hegesztő és a végzettségétől függően Nemzetközi Kiemelt Hegesztő vagy akár Nemzetközi Hegesztő Specialista. A magyar állami rendszerben korlátozott lehetőségek vannak a továbbképzések terén, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmilyen lehetőség nincs. A szabadpiacon azonban minősített hegesztőként jobban el tudnak helyezkedni, ezért a továbbképzés lehetőséget jelent a fejlődésre. Ugyanakkor a nemzetközi piacon lehetősége van a hegesztőnek Nemzetközi Hegesztővé válni, esetleg Nemzetközi Kiemelt hegesztővé. Ezeknek a képzéseknek úgynevezett Meghatalmazott Oktatóhelyei vannak, például a Mátrai Hegesztéstechnikai és Szakképzési Intézetnél.
  • Hogyan változik évről-évre a szakmát választók aránya?
  • Ez egy meghatározó kérdés, mivel a statisztikai adatok rendkívül lehangolóak. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt, Magyarországon, az iskolarendszeren belül és kívül képzett hegesztők száma 4-5 ezer fő volt. Ezzel szemben ma a végzett szakmunkások létszáma ennek ötöde. A minősített hegesztők száma korábban 7-8 ezer fő volt, ma azonban alig éri el 2-3 ezer minősítést. Biztos, hogy a hegesztő szakmát választók száma évről-évre csökken. Állami rendszerbe tartozó iskolában ma 400-500 fő tanul.

 

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek