Amihez mindenki ért…

Nem ismer egy jó hegesztőt? És olyat, aki automatizálni és optimalizálni is tudja a hegesztési eljárást?

2021. március 24., szerda, 06:00

Címkék: automatizálás hegesztés hegesztéstechnika hegesztő hegesztőgép hegesztőrobot ipari robot Rehm Hegesztéstechnika Kft. REHM Kft. robot robotika

Az egymástól különálló szerkezeti elemként kezelt fém alkatrészek egyesítését már a világtörténelem hajnalán alkalmazták. Egy több ezer éves eljárásról pedig feltételezhető, hogy mindenki ért hozzá. Akárcsak a futballhoz, a gyerekneveléshez, vagy mostanában a vírusokhoz. Egy olyan szakemberről azonban valóban elhihetjük, hogy ért a hegesztéstechnikához, aki egész életében ezzel foglalkozott. Nagy Ferencet, a REHM Hegesztéstechnika Kft. ügyvezetőjét a hegesztéstechnikai piac aktualitásairól kérdeztük.

Hogyan jött létre ez az átfogó hegesztéstechnikai választék?

A céget három magánszemély, valamint a német Rehm GmbH alapította 1995-ben, gyakorlatilag a Rehm hegesztéstechnikai kínálatának magyar képviseleteként. A Rehm GmbH elsősorban kézi hegesztő- és plazmavágó gépeket gyárt, amiket egy személyben képviseltem 1992 óta – ezt az állapotot váltotta fel a kft. megalapítása. Az elmúlt évek során az egyik tulajdonostárs meghalt, a Rehm GmbH pedig megvált a saját 5 százalékos üzletrészétől, így maradtunk ketten tulajdonosok, akik közül én képviselem a többségi tulajdont.

A termékkínálatot folyamatosan bővítettük, így az eredeti kizárólagos tevékenység, a Rehm termékek forgalmazása ma már csak mintegy 20-25 százalékos súlyt képvisel a cég életében. Egyetlen márkát képviselni meglehetősen kockázatos, mert ahhoz kicsi az ország, hogy minden körülmények között biztos alapot adjon, ahhoz viszont elég nagy, hogy folyton úton kelljen lenni, ami szétforgácsolja az emberek véges erejét. A piacméretből adódik tehát, hogy az egyetlen márkát képviselő forgalmazók sokszor kevés munkatársból állnak, ennek megfelelően a szervizhátterük is gyenge.

Ebből a megfontolásból jöttek az újabb és újabb mérföldkövek: 1999-ben a füstelszívási, 2000-ben a robottechnikai, 2002-ben az ellenállás-hegesztési, 2006-ban pedig a minőségbiztosítási üzletágak megalapítása. Egyik tevékenység hozta a másikat; hegesztőmérnökök vagyunk, és sokszor, ha valahol megoldottunk egy problémát, az ügyfelek rákérdeztek, hogy egy másikra is tudunk-e megoldást. Kerestünk tehát megoldásokat, és ezzel párhuzamosan bővültünk is. Időközben új telephelyre is költöztünk. Az új idők szelét jelenti, hogy 2014-ben az OTC Daihen, 2019-en pedig az Universal Robots robotokat vettük fel a kínálatba. További bővülést azonban már nem tervezek, inkább a profiltisztítás igénye kerül előtérbe.

Hogyan alakult át a magyar ipar ez alatt a 26 év alatt?

A 90-es évek a nagy cégek leépülését hozták, és éppen azok a vállalatok szűntek meg, amelyek saját termékekkel rendelkeztek – de el kell ismerni, hogy a gyártás sokszor korszerűtlen, versenyképtelen, a termék pedig kifogásolható minőségű volt. A saját termékek eltűnésével az ország bérgyártóvá vált. Az elmúlt 20 évben hatalmas gyártócsarnokok nőttek ki a földből, a gyártástechnika is megfelel a modern kor elvárásainak, de ez nem változtat azon, hogy saját termékkel a nagyvállalkozások zöme sem rendelkezik, hanem néhány multinacionális vállalat számára készít alkatrészeket. A lehetőség persze adott lenne ahhoz, hogy a feltőkésített vállalkozások saját termékeket hozzanak létre, de ezek piaci megalapozása hosszú évek, ha nem évtizedek munkája lenne. Az elmúlt időszak inkább a sokkal könnyebben elérhető profit megszerzéséről, a támogatott gépbeszerzésekről és a bérgyártásról szólt.

A másik hatalmas változást az autóipar megjelenése hozta, ami jelentős technológiai fejlődést adott az országnak, de ennek is van árnyoldala. Mégpedig az, hogy az autógyárak hozták a saját beszállítóikat, akik szintén itt telepedtek meg. Jobbik eset, ha alapítanak egy fejlesztési központot is, de attól még tény marad, hogy ezek sem a saját termékeink lesznek.

A feldolgozóipar ezen sajátossága miért befolyásolja egy forgalmazó cég lehetőségeit?

Az ország bérgyártói jellege még egy forgalmazó életét is megnehezíti. Aki saját termékkel rendelkezik, az tudja, hogy mikor milyen berendezésekre lesz szüksége, ennélfogva kiszámítható beruházási döntéseket hoz. Egy beszállító azonban a megrendelőitől és az elnyert munkáktól függ. Ha megkapja a megrendelést, akkor azonnal kellene neki a kapacitás, de mindig bizonytalanul fektet be a termelőberendezésekbe, mert nem tudhatja, mikor melyik projekt fut ki véglegesen, és mi jöhetne a helyére. Sokszor keresnek meg minket azzal, hogy azonnal kell egy bizonyos gép, vagy robot, majd kisvártatva még sincs rá szükség – visszamondták a megrendelést.

Ha jól tudom, a képzés terén is igen aktív a cég. Elengedhetetlen, hogy a hazai vállalkozások részt vegyenek, sőt ösztönözzék a műszaki képzést?

Az autóipar megjelenésének és térnyerésének hatására jelent meg a kínálatunkban az ellenállás-hegesztés, ami egy komolyabb szakértelmet kívánó terület, és nem sok forgalmazó vállalta fel. A képzést is meglehetősen elhanyagolták ezen a területen, talán az autógyárak megjelenése mára változtatott ezen, mert ők kiképezik maguknak a kellő munkaerőt. A Miskolci Egyetemmel karöltve hoztuk létre az ellenállás-hegesztői képzést. Zömmel az egyetem oktatói tartják az elméleti képzést – néha a mi kollégáinkkal együtt –, a gyakorlati oktatás pedig nálunk zajlik. A hegesztés kicsit olyan, mint a futball, sokan azt hiszik magukról, hogy értenek hozzá, de amikor bonyolultabb kérdések merülnek fel, akkor egy gyors metallurgiai folyamatot látunk, amit kézben kell tartani, sőt sokszor be kell abba avatkozni.

A robotcellák gyártása miért vált egy kereskedő cég mindennapi munkájává?

A robotok forgalmazásának megkezdésekor a cellákat még külföldön állították össze, mi csak üzembe helyeztük azokat és az oktatást végeztük. 2010 körül érett meg arra a helyzet, hogy mi építsük meg a cellákat is. Igyekszünk ugyanis úgy kínálni egy robotizált gyártócellát, hogy nem gépet adunk el, hanem a megoldást. Elég tehát elénk tenni egy munkadarabot, és mi kidolgozzunk ahhoz a megfelelő automatizált gyártórendszert. Ez több munkát igényel, tovább is tart, de ezzel a hozzáállással lehet elfogadtatni a robottechnikát egy olyan ügyfélnél, akinek korábban még nem volt robotja. A többi integrátortól abban különbözünk, hogy nem felejtjük el, hogy egy hegesztőrobot-cella elsősorban a hegesztésről és nem a robotról szól. Aki jó hegesztőrobot-cellát akar építeni, annak a munkadarabot kézzel is meg kell tudnia hegeszteni. Aki csak a robothoz ért, az nehezen szállít komplett megoldást. De érteni kell a robotokhoz is, mert robotos hegesztésnél mások a deformációk, a hőhatások, mint a kézi hegesztésnél. Készítünk ezenkívül gyártócellákat ellenállás-hegesztéshez is, de szeretném, ha a fő profilunk a jövőben a cellák hegesztéstechnikai része maradna és nem foglalkoznánk például az anyagmozgatással.

A hagyományos ipari robotok is rengeteg feladatra használhatók, de a kollaboratív robotok még ezenfelül is jól alkalmazhatók a hegesztéstechnikában. Ellenállás-hegesztésnél például a robot foghatja meg a munkadarabot vagy éppen a hegesztőfogót, de mérésekre, ellenőrzésekre is jobban használhatók. Az emberek által végzett monoton munkát minél nagyobb arányban kell robotokra bízni, hogy maga az ember a bonyolultabb munkákat végezhesse el a maga sok természetes szenzorával.

A robotok megjelenésével a hegesztés is egyfajta betanított munkává válhat?

Az ipari robotok által végzett hegesztés csak akkor lesz jó, ha a gépet hegesztéshez is értő szakember programozta. Az ívhegesztésnél számít a pisztoly tartása, a dőlés, a sebesség, az egyéb paraméterek. Itt csak a gép kiszolgálása könnyű, a robot által végzett hegesztés mögött azonban komoly tudomány van. Az ellenállás-hegesztés ennél jóval könnyebb, mert egy pillanat műve az egész. Azon a területen valóban egyszerű műveletté vált a hegesztés.

Mikor válik fontossá egy gépkereskedő szakmai hozzáértése?

Ez felfogás kérdése. Mi azért vagyunk ötvenen, mert minden nálunk vásárolt géphez szakmai hozzáértést is árulunk, nem az első gépet vesszük le a polcról, ami megfelelhet a feladatra. Ha valami olcsó, akkor ahhoz nem kell tudás. Ezért nem tudunk igazán hatékonyan értékesíteni kereskedőkön keresztül. A legtöbb kereskedő nem érti a gépek közötti különbségeket, több márkát kínál, és a vevőre bízza a döntést.

Hogyan élték meg a koronavírus-járvány kitörése óta eltelt időszakot?

2020 márciusában egyik napról a másikra megállt az élet, amivel párhuzamosan a napi igények, a folyamatos kereslet is lecsökkent nagyjából a felére. Ez drasztikus esés, de a futó, hosszú távú projekteket sokkal kevésbé érintette a pandémia, így ezek segítettek át minket a nehezebb hónapokon. Szeptemberben indult be az élet, és az év végére mindenki tudomásul vette, hogy megélni csak munkából lehet. Komoly növekedéssel számoltunk 2020-ra, ebből lett a végén stagnálás. Szerencsére azóta senki sem gondol arra, hogy az országot még egyszer meg kell állítani. A kijárási szabályokról lehet vitatkozni, de a termelést még egyszer nem szabad lekorlátozni, mert abba belerokkan az ország.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
Média Partnerek